Balatonfüred zsibvására bármennyire is nívós, jónevű pincészetekkel, szofisztikáltabb biszbasz-árusokkal, akkor is csak zsibvásár. Tudom, a turisták-nyaralok zömének ez tetsző, számukra ez a balatoni hangulat elválaszthatatlan része. Valójában azonban a nyugalmas Tagore sétány szellemisége veszik el ezáltal - a névadó indiai költőfejedelem, Rabindranath Tagore szobra nem véletlen bújik el az egyik bodega mögé, hisz nem így emlékszik 1926-os itteni gyógykezelésének nyugodt pillanataira. A sétány másik oldalán sorjázó vendéglátóipari egységek ellen nem ágálok, azok szó szerint már „beépültek” a tópart szomszédságába.
Az amúgy az átlagnál ízlésesebb bódék esetében emblematikus, ahogyan szinte a „Helyi jelentőség, védett természeti terület” táblán függenek egyik-másik portékák. A sétány (a Széchenyi park és a Gyógy tér társaságában) 2006-ban nyert oltalmat a városi önkormányzat képviselőtestületének „faegyedek/facsoportok, fával borított területek védelméről” szóló 18/2006. (V. 26.) számú rendelete alapján. Ennek célja „A sétány és park területén található jelentős kultúrtörténeti, esztétikai és botanikai értéket képviselő növényzet védelme, a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín megőrzése, biztosítása.” Úgy legyen!