A Hédervári Péter emlékgyűjteményből (https://rezsabeknandor.blogspot.com/2020/05/a-hedervari-krater-peremen-allunk.html) kiemelek egy példányt. Egy korai remeket, sőt mi több, első könyvét, egyben a Földünk hűséges kísérőjét elsőként átfogóan bemutató magyar nyelvű munkát, az idén 60 éves „A Hold fizikája” című tudományos ismeretterjesztő kötetet. Hédervári Péter (1931-1984) földtani témájú bestsellerei és szépirodalmi művei mellett asztronómiai alkotásai közül a legismertebbek és legnépszerűbbek között tartjuk számon a Holddal foglalkozó „nagy hármast”: „A Hold fizikája” (1962), „Amiről a Hold mesél…” (1969), „A Hold - és meghódítása” (1970). Műveinek, így eme korai zsengének is különleges értéke a modern planetológiai szemlélet, mely egységes egészként látja és értelmezi a Földünket és a Naprendszer égitestjeit. Alapmotívuma a holdkráterek vulkanikus eredetének bizonyítása, mely tudományos álláspont a Hold emberes meghódítását követően már túlhaladottnak számított, ugyanakkor 60 esztendeje még korántsem dőlt el az impakt jelenségek javára. „A Hold fizikájá"-ban a szerző egy kihajtható mellékletet, egy holdtérképet is elhelyezett, „A látható holdfelszín képződményei” megnevezéssel. A térképen a legjellemzőbb 83 objektum kapott számozást, és a nevek magyarázatában a sorban az utolsóhoz büszkén írta: „Ezt a gyűrűshegységet Chemla-Lamèch, francia csillagász egyik nemrégen megjelent munkájában a jelen könyv szerzőjéről nevezte el”. A hivatalos holdkráter-elnevezésre végül Hédervári halálának 10. évfordulóján, 1994-ben került sor, és nem is a Stiborius krátertől délnyugatra fekvő asztroblém, hanem a korábban Amundsen A-ként jelölt, a Hold déli pólusa közelében található kráter viseli végül a nevét. Annak, hogy egyik szakmai lektorként Róka Gedeon, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászat Szakosztályának mindenható titkára tűnik fel, nemcsak a kiadó az „oka”, hanem az Uránia Csillagvizsgálóbéli sokéves ismeretség, ahogyan Tóth Géza meteorológus-geofizikus esetében a Geofizikai Intézetben végzett közös munka jelentette ennek alapját. Nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum 2019-es évfordulós Apollo 50 tárlatán megtisztelő módon holdkutatás-ereklyéim között a képen is látható Hédervári Péter emlékgyűjteményes példány is kiállításra került (https://rezsabeknandor.blogspot.com/2019/10/a-hold-opusz-es-relikviaim.html).