Aki a hazai vulkanikus képződmények formakincseit akár csak érdeklődés szintjén is tanulmányozza, a legváltozatosabb felszínalaktani formákkal találkozhat. A Kab-hegy példának okáért a pajzsvulkánok archetípusa is lehetne. A Déli-Bakony legmagasabb pontjaként 599 m-es tengerszint feletti magasságba emelkedik. Közigazgatásilag a Veszprém megyei Nagyvázsony külterületét képezi. A vándorbottal a kézben közlekedők számára kiemelt fontosságú, hiszen itt halad el az Országos Kéktúra útvonala. Csúcsát ugyanakkor gépjárművel is könnyen elérhetjük. A műút kiépítése itt nem valamiféle úri passzió eredménye, még csak nem is a máshol megszokott, a beépítettséget gyakorta indukáló újgazdak paloták kényelmi funkciója. Közszolgálatot elláto(tt) adótornyai indokolták. Van egy használatban lévő nagy, a 238 m-es (!) tévétorony, de a "kicsi", a rádiótorony sem elhanyagolható 133 m-es magasságával. Utóbbi árnyékában emelkedik szerényen a Kinizsi Pál kilátó. Panorámája ellenben fenséges - a Balatonnal megkoronázva. A Kab-hegy felszínét meghatározó bazalttakarót a földtan a Tapolcai Bazalt Formációhoz sorolja. Magmás kőzetanyaga szivacsosnak tűnik, ugyanakkor valójában igen tömör. Jellegzetesen vörösesre a bomlásából eredő Kabhegyi Vörösagyag Tagozat finomszemcsés üledéke „festette”. Lejtőtörmelékként gyűjtött darabjai már gyűjteményemet gyarapítják. Az üvegvitrin sejtelmes fényében fürödve ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy magmaanyagát iszonyú energiák préselték ki kürtőjéből a tűzhányó ötmillió évvel ezelőtti Stromboli-, majd Hawaii-típusú kitörései során. De kézipéldányait újra és újra kézbe fogva ellenőriztem, tényleg ott vannak, így ez a valóság.
