A Hunveyor egyetemi gyakorló űrszonda modellnek, legfőképp pedig Dr. Bérczi Szaniszló és Dr. Hudoba György munkásságának hála, a hazai Naprendszer-analógia helyszínek negyedszázad alatt beépültek a tudományos szakmai és ismeretterjesztő köztudatba. Sőt, bátran állíthatjuk, hogy a gánti felhagyott bauxitbánya a hazai popkultúra részévé vált, de a futóhomokos fülöpházi homokbuckák közismertsége is innen eredeztethető. Érdekes módon Bér andezitömléséről a témába vágó ismertebb népszerűsítő portálok rendszeresen írnak ugyan, ellenben nem találkoztam az említett csapaton kívül élő emberrel, aki itt ténylegesen megfordult volna! Hab a tortán, hogy pontosan látogatásom napjának estéjén ismételte a Turista Magazin is közösségi oldalán tavalyi beszámolóját, viszont jómagam az úton se oda, se visszafele egyetlen fia lélekkel sem találkoztam a Cserhát Nagy-hegyén rejtőző földtani látnivalónál. Nyilván, kánikula volt, de mindez sokkal inkább a település és a képződmény félreeső voltának tudható be. A nógrádi kisközség, Bér zsákfalu, innen pedig további néhány kilométeres / egy órányi emelkedős túra ez, tehát csak úgy nem szalad ki még az sem, akit ténylegesen érdekelnek a más naprendszerbeli égitestekhez hasonlatos formák, vagy egyáltalán az itt található magmás kőzetek. De vegyük sorba, miket is láthatunk itt! Kezdjük a legvégén!
A Novohrad-Nógrád Geopark Kőtárnak elkeresztelt szabadtéri látogatóközpont álmodott és valósított meg itt. Sok-sok információval a geoparkról, a környékről, a helyi látnivalókról, továbbá egyfajta időutazásként (poszteren és a maga valójában is) bemutatva a legfontosabb magyarországi kőzettípusokat. A homokkőtől az andezitig. Ezek közül utóbbi, a piroxénandezit az úr errefelé. 15 millió évvel ezelőtti keletkezése, évmilliós eróziója után alkot itt lélegzetelállító kőtengert. Ezt nevezném a béri andezitömlés legmegkapóbb látványosságának. Az aprózódást követően - a gravitáció eredményeképp - kőzetarabjai a lejtős tömegmozgás révén a magasabbról az alacsonyabb térszint felé mozdulnak el. Mit mondjak, nekem csak a bazaltos badacsonyiak érnek fel ezzel! A vonatkozó szakirodalom szerint legfontosabb értéke azonban nem is ez. Hanem a csúszda! Nem tévedés, nem a falu játszóterével keverem össze. Az 1900-as évek elejétől szinte a 20. század végéig folytatott bányászati kitermelés tárta fel íves andezitoszlopait. Ezek a kürtőben megdermedve vették fel az eredeti vulkáni képződmény fura alakját, oszlopos elválásuk pedig a kihülés fizikai viszonyainak eredménye. Naprendszerbeli „unokatesóiknak” a Marsot vizslató űrszondák által felfedezett vulkanikus eredetű kőzetoszlopokat tekinthetjük. Akkor is, ha ez csak geomorfológiai hasonlatosság, lévén geológia értelemben azok bazaltos összetételűek, akárcsak a Balaton-felvidéki "kuzinok".
