Nem,
ez most nem Kosztolányi és az „Üllői-úti fák”, s pláne nem az Üllői úti
Fuck... Beszéljünk picit az Erzsébet- és Terézvárost elválasztó, a
világörökség részét kepéző Andrássy út fáiról! A történelme során
számtalan nevet viselő impozáns sugárutat övező fasornak ugyanis van egy
igazi matuzsáleme: az első eresztés utolsó tanúja! Az irodámtól szinte pár lépésre, az ugyancsak
többszöri névváltozásokon átesett Kodály körönd VI. kerületi oldalán áll
az a platán (Platanus), amely idén 155 éves. Ismérveiről nagy
részletességű információs tábla regél. Eszerint magassága 27,
lombkoronájának átmérője 34 méteres. Testvérei az első világháború
szénhiánya közepette vesztek oda, de a szívós Öreg a második
világháborút is túlélte. Az idő azonban nem múlik el nyomtalanul: beteg. A
korhadás mértéke néhány évvel ezelőtt nagy mértékben fokozódott,
műszeres vizsgálata és statikai elemzése szerint korhadt területének
nagysága 73 százalékot ért el. Aszimmetrikus belső szerkezeti változása
ellenére viszont kidőlése alacsony kockázatú. Gyógyítása azonmód
megkezdődött: napjainkban ráccsal lezárt üregéből jelentős mennyiségű
korhadékot távolítottak el, belső felületét lecsiszolták, majd speciális
fasebkezelő anyaggal óvták meg a további pusztulástól. Bármilyen
furcsán is hat, egyedisége és fontossága ellenére természetvédelmi
oltalom alatt semmilyen formában nem áll. Az ugyancsak 1867-ben
született, ma a Budapesti Közművek divíziójaként működő FŐKERT azonban
így is mindent megtesz állapotának megőrzéséért.
