Érdemes belegondolni abba, hogy a biatorbágyi Nyakas-kő valamikori névadói mit képzelhettek eredetéről. Mennyire távol járhatott minden idea a geológiai és geomorfológiai valóságtól. Mai szemmel egyes rétegsorainak ősmaradványait megpillantva egyértelmű a hasonlóság az adriai faunával. Az itteni példányok alapján leírt Pecten biaensis fésűkagyló darabjait nyilván ők is meglelték, de a józan paraszti ész ebben az esetben kevésnek bizonyult a valós eredet megfejtéséhez. De lássuk be, sokak számára napjainkban is felfoghatatlan, hogy errefelé egykoron tenger hullámzott; vagy sós vizű, vagy épp kiédesedő. Kézzelfogható geológiájának jellemzője az ősmaradványokban gazdagabb lajtamészkő, illetve a kevésbé jellegzetes szarmata durvamészkő. Geomorfológiája a legismertebb, névadó formáját kőzeteinek eróziója okozta. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület; egyedi tájértéke felbecsülhetetlen. A Nyakas-kőnek, valamint "otthonának", a Madár-szirt egészének a kilátása pazar.
