Eger városában a Líceum központi épülete ad helyet a csillagásztoronynak, a Speculának. Napjainkban Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont elnevezéssel az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természettudományi Karának (EKKE TTK) szervezeti egysége. A műemlék obszervatóriumnak csillagászattörténeti tárlata tekinthető meg, a híres-neves Camera Obscura segítségével láthatjuk a város kivetített képét, de működik itt modern tudományos játszóház planetáriummal megtoldva. A tízemeletes, tetején kupolával „megkoronázott” csillagvizsgáló az épület szerves részét képezi, melynek megvalósulásához a nemzetközileg elismert magyar asztronómus, Hell Miksa, a bécsi egyetemi csillagda igazgatója nyújtott szakmai segítséget. Az épületkomplexum kialakítása 1785-ig tartott, de a Specula építkezése már 1776-ra befejeződött. A példásan megőrzött tudománytörténeti emlékek ellenére hányattatott sorsú obszervatórium utolsó érdemi kutatója Albert Ferenc (1811-1883) volt, aki 1852-től - az elpusztult budai csillagdával ellentétben – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc összecsapásait túlélő egri csillagvizsgálóban újra nagy terveket szövögetett. Sajnos a pénzügyi források hiánya gátat szabott ennek, de Albert működése alatt újólag asztronómiai észlelések, valamint földrajzi helymeghatározások és meteorológiai megfigyelések folytak. De vissza egy pillanatra az említett a Gellérthegyi csillagvizsgálóhoz! A valaha létezett legimpozánsabb magyar obszervatórium, az Uraniae 1815-ben kezdte meg működését. Avatásán három uralkodó, az osztrák császár és magyar király, az orosz cár és a porosz király is tiszteletét tette. Az 1849-es szabadságharc hadászati eseményei pecsételték meg sorsát. Bár romjaiban egy ideig még állt, eredeti funkcióját sohasem tölthette be újra. Maradványai köré a Gellért-hegy mai látványosságát, jellegzetes, bár művészi szempontból nem túl jelentős városképi elemét, a Citadellát emelték a megszálló Habsburgok. Albert Ferenc, a tehetséges ifjú, a későbbi egri igazgató, itt, a pesti egyetemhez tartozó intézményben adjunktusaként dolgozott. A tudománytörténet örökké említeni fogja, hogy a szabadságharcnak a pusztítást okozó hadmozdulatai során egyedüliként mentette az értékes tudományos műszereket, felszereléseket és észlelési anyagokat. Albert Ferenc egri emléktáblája a Líceum szomszédságában, egykori lakóházán, a Széchenyi István utca 2. alatti OTP Bank fiók Bajcsy-Zsilinszky utcai szárnyán lelhető meg.