Már évek óta terveztem, és végül 2023 elején útnak is indultam körbejárni a földrajztudományt is bőséggel gazdagító keletkutató, Germanus Gyula (1884-1979) emlékhelyeit. A nyitó állomáshelyekről, a II. kerületben egy helyen csoportosuló szoborkompozícióról - emléktábláról - közterület elnevezésről január 22-i blogbejegyzésemben részletesen be is számoltam (https://rezsabeknandor.blogspot.com/2023/01/tudomanyos-kalandozasok-20230122.html).
Számomra is meglepő volt, hogy ennek közösségi médiás megosztására milyen sok kedvelés és pozitív komment, sőt személyes reakció érkezett. Dr. Vincze Miklós fizikus barátom például nagyon értékes életrajzi adalékokkal is szolgált az arab világ irodalmát-nyelvészetét-kultúrtörténetét feltáró orientalistáról. Sőt mi több, rá pár napra édesanyám könyvespolcán teljes véletlenséggel megleltem Germanus tragikus sorsú első hitvesének, G. Hajnóczy Rózsának a közel kéttucatnyi kiadást megélt best-sellerét, „Bengáli tűz” című regényt, amelynek az irodalomtörténeti kutatások szerint nem csak a hivatalosan feltüntetett előszavát, de vélhetően egészét az orientalista férj jegyezte.
Nemzeti ünnepünkön a Germanus-emlékek után kutatva ezúttal a Farkasréti temető 17/2-es parcellájában található síremléke volt a kalandozás célpontja. Tetején turbán motívummal a függőleges kőlap a muszlim szent könyvet, a Koránt idézi. A síremlék vízszintes kőlapján (további sémita felirat után) Germanus felvett arab és polgári neve, tudományos címei, születési és halálozási dátuma szerepel. Itt nyugszik továbbá Germanus második felesége, - a felirat szerint Aisha-Kató - Germanus Gyuláné Kajári Katalin Borbála írónő, valamint Kató első házasságából származó fia, - Andris - Ranschburg András. A Germanus síremlék 2004 óta védettséget élvez.