Tudományos kalandozások. 2023.04.02. Budapest, XI. ker. Feneketlen-tó

A Feneketlen-tó a fővárosban található, 1,1 ha-os kiterjedésű, mesterséges eredetű állóvíz. A 19. század végén az itt folyó bányászati kitermelés során keletkezett. Vízszintje jelen bejáráskor 6 m-es medermélységet mutatott. Bár természetvédelmi oltalom nem terjed ki rá, tájképi jellege, további vizes élőhelyként játszott szerepe miatt megóvása nagy fontosságú. A terepen járva (sajnos) könnyedén azonosíthatók voltak a Feneketlen-tavat veszélyeztető tényezők. Ilyen a nagymértékű látogatottság, amely a hűvös áprilisi időben is jelentős terhelést jelentett. Az illegális szemetelés nyomai a part menti fövényen árulkodtak, jellemzően üdítősüvegek és -fémdobozok formájában, de a tó közepén az áramlat egy műanyag kannát is sodort magával. A zavarás tipikus példája az (analfabéta?) hatvanas házaspár, akik annak ellenére kenyérrel etették a vízimadarakat, hogy ennek negatív hatásairól néha még a napi sajtóban hallani, de a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (a gyengébbek kedvéért) külön tájékoztató táblát is kihelyezett. Ugyancsak több információs tábla szólt az invazív fajok okozta problémáról, az annak megoldására tett erőfeszítésekről. Konkrétan az őshonos mocsári teknősöket kiszorító vörös- és sárgafülű ékszerteknősök elszaporodásáról, amely az öt megfigyelt páncélos esetében valóban ezt a tendenciát mutatta. Bár a levegőztető rendszerek továbbra is működnek, a szerves anyag feldúsulás eredményeképp a part menti sávban erőteljesen érzékelhető az eutrofizáció jelensége.