Magyarországon több olyan település is található, ahol koncentráltan vannak jelen csillagászokról elnevezett közterületek. Hogy csak néhány jellemző példát említsünk, kezdjük mindjárt Kalocsán, ahol a Haynald Lajos utcában sétálhatunk. A csillagdát alapító érsek „civilben” nemcsak botanikus, hanem maga is távcsőtulajdonos amatőrcsillagász volt. A kalocsai tudós jezsuita atyák, a napmegfigyelő Fényi Gyula, illetve az asztrofotózás mellett leginkább ásványtani munkásságáról ismert Tóth Mike nevét is közterület viseli. Egerben a Specula - a mai EKKE Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont - életében fontos szerepet játszó Hell Miksa, Albert Ferenc és Tittel Pál utcáinak köveit koptathatjuk.
Neves külhoni csillagászokról azonban - Európától, sőt a szomszédos országoktól eltérően - alig-alig neveztek el utat, utcát, teret hazánkban. Szobra is mindösszesen Galileinek és Newtonnak van a Magyar Tudományos Akadémia épületdíszeként, illetve egy véleményes Bruno-alkotás a Közép-európai Egyetem CEU Konferencia Központjának udvarán. De nincs Nikolausz Kopernikusz, Giordano Bruno vagy Tycho Brahe nevét viselő közterület. De még Isaac Newton utca sem!
Mindösszesen négy kivétel akad. Az országban egyetlen Kepler utca árválkodik, és három Galileiről elnevezett közterületet lelhetünk. A Galilei utcák Mezőberényben és Pécsett találhatók. A másik kettő egy településen koncentrálódik. Kizárólag a Pest vármegyei kisvárosban, Maglódon van Kepler utca, illetve egyedül itt van „közünk” Galileihez. Így hát kocsiba vágtam magam, hogy meg se álljak Maglódig, és a „Tudományos kalandozások” legújabb állomásként 12 év után újra végigsétálhassak és fotózhassak a két neves asztronómus nevét viselő közterületeken.
A település helytörténetét nem ismerve, ugyanakkor emlékeim szerint 2011-ben még „Kepler utca” néven szerepelt a hivatalos regiszterekben a marsmegfigyeléseiről és bolygómozgás-törvényeiről híres német asztronómusról elkeresztelt közterület. Azóta hivatalosan is a régies-magyaros „Kepler János” megnevezést használják. A régi, bádog utcanévtáblákon és a házak többségén „Kepler J.” felirat szerepel. Az újabb műanyagokon már a „Kepler János utca” megnevezés dívik. Érdekes, hogy a köztes időben készült fémtáblák a szimpla „Kepler utca” formát használják, és ezeken a szokásos, két utcaszakasz közötti részt jelölő számozások rendre le vannak festve.
A Patakparti játszótér és Maglódi kondipark mellett húzódó Galilei köz esetében azonban szomorúan konstatáltam, hogy az egykor megörökített utcanévtábla eltűnt. Sőt, sajnos egyetlen lakóházán-kapuján sincs kiírva a Jupiter holdak felfedezőjének neve. Emlékeim felidézve arra jutottam, hogy korábban az „Albireo országjárás” keretében, a Vadon 2011/4. és a Draco 2011-es 144. számában megörökített módon a Horváth Mihály utca sarkán fotóztam, ahol most az látszik, hogy az ottani beton kerítésoszlop egészen új, így az egyetlen Galilei feliratos tábla ennek az átépítésnek eshetett áldozatul.
Vajon kinek az érdeme a két elnevezés? Helyi hatáskör lévén a maglódi önkormányzaté, ahol talán egy természettudományos érdeklődésű, a döntésekre hatást gyakorló képviselő-hivatalnok ült. Talán még napjainkban is ül, olvassa ezeket a sorokat, és így pótolni tudják az itáliai asztronómus utcanévtábláját. Sőt talán arra is vetemednek, hogy a szépen fejlődő település valamelyik közterületét Kopernikuszról, Brunoról, Brahéról esetleg Newtonról nevezzék el.