Amikor még hagyományos, papír alapú térképen tájékozódva erre vettük, vagy napjainkban műholdas helymeghatározás segítségével erre vesszük az irányt, a nem idevalósiaknak az Isten-hegy jellemzően nem több, mint az elnevezése egy itt található közterületnek: Istenhegyi út. Pedig ez nem csak egy magaslat, de Istenhegy formában a XII. kerület egyik városrésze. Így a „bennszülötteknek” volt és van táji identitása. Erre eklatáns példa a római katolikus temploma melletti (furamód fejjel lefele elhelyezett) régi emlékkő, a „istenhegyiek” megnevezéssel. Természetföldrajzi értelemben a Budai-hegység kistáj részét képező Sváb-hegy egyik vonulata. Ugyanakkor természeti környezettel itt nemigen találkozunk, a városiasodás eredményeképpen lezajló beépítése a 19. századtól folyamatos és nagymértékű. Így földhasználat szempontból ez „sűrűn beépített terület és mesterséges felszín”, ami determinálja a tájkaraktert is. Ugyanakkor ez mégsem bántó, hiszen ez a tényleg a szerethető budai mikrokozmosz. Az Isten-hegy legmagasabb pontja a 372 m-el emelkedik a tengerszint fölé. Ennek közelében áll az említett, 1860-ban Ybl Miklós által épített Budapest-Istenhegyi Szent László plébániatemplom. Ugyancsak egyedi tájértéket képvisel másik szakrális építménye, a Budapest-Svábhegyi Református Egyházközség 2005-ben emelet temploma.
