A Titan mélytengeri pusztulása - emlékek a Titanic belfasti szárazdokkjából

Lassan egy hónap telt el a Titan tengeralattjáró mélytengeri katasztrófája óta. Az eset azóta sem hagy nyugodni. Ahogy a naponta a témában továbbra is folyamatosan megjelenő híreket és elemzéseket látom, ezzel korántsem vagyok egyedül. Egyfelől semmi sem példázza jobban a felelőtlenséget, mint a tragikomikus technikai megoldás, a játékkonzol, amivel az OceanGate tengeralattjáróját vezérelték. Ugyanakkor valahol meg tudom érteni a halálba merült szent őrülteket és milliárdosokat is. Egyfajta földrajzi felfedezői attitűd ez, ahogyan az volt a Mount Everesten odaveszett Suhajda Szilárd esete is. Minden egyéb körülménytől eltekintve. Emellett ahogyan a Titan egy hónap után is téma, a Titanic tragédiája és roncsa iránt több mint száz éve nem lanyhul a figyelem. A videómegosztó portálok teli animációkkal, a tudományos ismeretterjesztő tévécsatornák időről időre készítenek műsort erről, könyvek sora jelenik meg, játékfilmváltozatában Leonardo DiCaprio pipiskedhetett, és ahogy mondani szoktam volt, „minden évben meghal az utolsó túlélő”, ami valahol azt példázza, az érdeklődés tényleg nem csitul. Magam földrajzosként és környezetkutatóként szakmai oldalról sem állok távol a tengerek világától, jártam már tengernél és óceánnál, de a Titanichoz is különös szálak fűznek. Az asztalon itt van előttem a sci-fi ikon Arthur C. Clarke 1995-ös magyar kiadású „A nagy zátonyok kísértete. 2010: A Titanic kiemelése” című könyve; de visszaidézem gyermekkorom is, amikor a 80-as években rongyosra olvastam a „Népszerű Történelem” sorozatban két kiadást is megért Walter Lord-féle „A Titanic pusztulása” című alapművet. A csúcs azonban az volt, amikor 2008-ban az észak-írországi Belfastban testközelből láthattam a Titanic „szülőszobáját”, azt a szárazdokkot, ahol az óceánjáró épült. Jelen blogbejegyzés illusztrációjául is ez szolgál. Egyszóval bármennyire is megszegett minden műszaki sztenderdet az OceanGate, bármennyire is felelőtlenek voltak prominensei, és tegyük hozzá, bármennyire is vakon mentek a halálba a Titan utasai, azt a fajta őrületet mégis meg tudom érteni, ami őket a tenger mélyére, valamint a Titanic roncsainak irányába vezérelte, még ha sarki műszaki boltban vett gamer cuccal is.