Tudományos kalandozások. 2023.07.15. Komárom-Szőny. Szentháromság oszlop földrengés és árvíz emlékére

A Magyarország területén a történelmi időkben bekövetkezett legerősebb földrengés Komáromot sújtotta. Az 1763. június 28-i, Richter-skála szerinti 6,3 magnitúdós földmozgásnak 63 halálos áldozata és 120 sebesültje volt, valamint városszerte igen tetemes épületkárokat okozott. A legutolsó jelentős, 1985. augusztus 15-i berhidai földrengés emlékművénél még 2019-ben jártam, majd írtam blogoldalamra. 2023-ban a komáromi földmozgás (furcsamód) egyetlen, ellenben korhű, még az esemény évében felszentelt emlékhelyét kerestem fel. Érdekes, hogy azóta sem a kettéosztott város magyar (Komárom), sem felvidéki testvérének (Révkomárom, Komárno) területén nem emeltek egyetlen további szobrot, nem állítottak emléktáblát a pusztításra emlékezve. Sőt, az egyedül árválkodó alkotás is a korábban önálló Szőny területén, a mai Selye János Kórház udvarán emelkedik. Az egészségügyi intézményben pedig valami fura meggondolásból - főigazgatói direktívával - a fotózást még az parkban is tiltják. Így hiába csörrentek a legutolsó, 2003-as felújításában az én adóforintjaim is, nincs jogom közelről megtekinteni. A szigorú portáshölgy azért megenyhül, és az mondja, hogy mivel az itt haladó Széchenyi István utcáról is jól látszik, fotózzam onnan. Ennyit ér a gyakorlatban a tisztelt főigazgató hölgy/úr ostoba rendelete... A Szentháromság oszlopot még 1763-ban emeltette gróf Zichy Miklósné: egyrészt a hatalmas emberáldozattal járó földrengés, valamint a települést ugyanezen évben sújtó árvíz emlékére. Utóbb körülölelte a Gyürky-kastély, a jelenlegi kórház főépülete. A koros barokk emlékhely dacol az elemekkel, időről időre megújul, és tovább emlékezteti nemcsak a komáromiakat, de minden arra járót, hogy bár hazánk földrengések szempontjából mindössze a közepesen veszélyeztetett terület, sajnos a komolyabb tektonikus mozgások bekövetkeztének is mindig van így esélye.