Kis túlzással azt állithatnók, hogy ami a japánoknak a Fuji, vagy az örményeknek az Ararát, az nékem a Csobánc. Édesanyám felmenői a családfakutatás számára is beláthatatalan mélységben gyökereznek ennek anyatelepülésén, a Veszprém megyei Gyulakeszin. Magaslatát pedig megmásztam már fél évszázada, 1974-ben, bölcsisként szüleimmel; várfalán 2009-ben lányom grasszált, ovisként; falvában több évtizede visszajáró lélek vagyok.
Az erődítéshez a kijelölt parkolóhelytől felfele menetelve úton útfélen egyedi tájértékek sorjáznak. Kijelölt túristaútja-tanösvénye mentén először ott a Kereszt útelágazás Krisztusa. Majd a 13. századi Rossztemplom romjai, melyet a hálatlan utókor először présháznak használt, napjainkban pedig nyilvános WC-ként szentségtelenítik meg. Emellett szőlők és pincészetek mindenütt; a családi legendárium pedig megőrizte, melyik présház is volt a miénk. A 368 m-es tengerszint feletti magasságú hegytetőre érve 1200-as években emelt várának romjai rendbetéve, környezete kicsinosítva. És ha már egyedi tájérték: itt nemcsak az erődítés önnönmaga, de a környező vulkánokra nyíló kilátópont-jelleg is erre szerepre predesztinálja.
Az MBFSZ térképszerver különböző léptékű felszíni földtani térképei megadják, hogy magmás kőzetteste a Tapolcai Bazalt Formációhoz sorolt. A fehér foltos vulkáni kiömlesi bazaltlávával, valamint a vulkáni törmelékes bazalattufával mind a szálkőzetben, mind lejtőtörmelékként, sőt praktikusan útszórásként találkozhatunk. Az elsődleges turisztikai szuprastruktúra elemei közül - mivel korábban többször emlegettem -, érdemes végre nevén is nevezni az Autós Pihenő büfét. Gyulakesziben 1997 óta dörgölöm itt be ormányom alá a velős pirítóst. Az egykori piactér helyén jó árakkal és ínycsiklandó ízekkel várja népes rajongótáborát. Aki csak egyszer étkezett itt, visszavágyik, hogy újra kóstolhassa az akkor már ismerős ízeket.