Ha engem kérdeznek arról, hogy mi volt az emberiség valaha volt legnagyobb tette, gondolkodás nélkül a Holdra szállást
említem. Nemcsak kiléptünk kozmikus szülőházunkból, de eljutottunk az
univerzum legközelebbi településére. Mindezt 50 esztendeje az Apollo-11
űrhajónak és bátor legénységének, valamint tízezrek komoly
erőfeszítésének köszönhetjük. Az emlékezés jegyében a július 20-i fél
évszázados jeles évfordulóra egyfajta mini-sorozatként néhány személyes
adalék a holdkutatatás történetéhez:Közel negyedszázada egy felbuzdulást követően sorozatban vettem hazai boltokban, továbbá szereztem be az Egyesült Államokból űrmaketteket. Az akkor újdonságnak számító papírkivágósokkal is küzdöttem egy sort. Sőt, még készen "pályaelhagyó" makettezők eladó darabjait is megvásároltam. Ezen források révén szobámban magasodott a Saturn-V rakéta, volt betekintő ablakos Apollo parancsnoki egységem, az Apollo-11 misszió leszállóegysége s annak csatolt részei két méretarányban, de még a Szojuz-Apollo közös űrrepülés egy profi által összerakott és álomszépen festett, utóbb nekem eladott modellje is. Ezek, valamint minden más gyűjteményi darab sajnos idővel helyhiány, továbbá a változó fókusz miatt kevesebb figyelmet kapott, így bár megvannak, állapotuk leromlott. De egyszer talán lesz feltámadás... példának okáért volt már olyan kedves barátom, aki jelezte, ebben örömmel közreműködne. Majd meglátjuk... de addig is jöjjön a 2009-ben az Apollo 40-re egy újságcikk illusztrációjaként befotózott Apollo-11 szettem!