Környezet- és földtudományi kalandozások. 2019.08.18. Alcsútdoboz, Alcsúti Arborétum

Két esztendő múltán tértem ismételten vissza a Fejér megyei Alcsútdoboz egykori Habsburg-birtokára, a mai Alcsúti Arborétumba. 

(Korábbi látogatásom blogbejegyzése itt olvasható: http://rezsabeknandor.blogspot.com/2017/10/foldtudomanyi-kalandozasok-20171001.html). 

Ezúttal kevésbé a botanikai, jóval inkább a történelmi szálba kapaszkodva... mintegy' időutazást téve a múltba. A kereken két évszázados történet (1819-ben került az alcsúti birtok József nádor tulajdonába) tiszteletre int. S egészen a közelmúltig ér, hiszen jogos gazdájának, József Ágost főhercegnek és családjának csak a második világháború legvégén (1944 poklában) kellett menekülőre fogni. Utána jó ideig dúlás és pusztítás következett, a hadászati manőverek és fosztogatás után még műemlékvédelmi címszóval is. Nyomai máig hatnak, ugyanakkor már nem ennek rémülete sokkol, hanem a természetes és épített környezet nyugalma hat át. 
(A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartózó arborétum kapcsán ugyanakkor nem mehetek el szó nélkül két látogatással összefüggő negatívum mellett. Egyfelől sajtóbelépőről semmilyen infót nem lelni honlapjukon; a témában írt Facebook-oldalas megkeresésemet bár látták, válaszra nem méltatták; majd jegyvásárláskor az erre vonatkozó kérdés rosszalló tekintetet váltott ki az amúgy is morcos pénztáros hölgyből. Pedig egy belépő ára oldallátogatottságomat és influencer hatásomat tekintve bőven megtérül... S ha már belépő... árai csillagászatiak... a szolgáltatásokat és a hazai árviszonyokat tekintve már a kedvezményes belépti jegy is magas, nemhogy a teljes árú!)

De tegyük félre most mindezt - és keressük fel Alcsútdobozt, az Alcsúti Arborétumot. A természettudományos és történelmi vonatkozások miatt egyaránt megéri és érdemes!