Valljuk be, a Szemlő- (leánykori nevén József-) hegy a Hármashatár-hegy Tesco-gazdaságos vonulatai közé tartozik. 224 m-es tengerszint feletti magasságával enyhén szólva sem tör az ég felé, totális beépítettsége pedig urbanizált környezettel szolgál a természet szépségeit keresgélőkre. Van azonban néhány olyan gyöngyszeme, amiért érdemes elzarándokolni errefelé. A főváros népszerű idegenforgalmi barlangja, a Szemlő-hegyi külön blogbejegyzést érdemel a közeljövőben. A József-hegyi-barlang ellenben csak a kutatók és a barlangászok számára áll nyitva. Egészen pontosan 1984 óta, amikor is hosszas kutatás után lelték meg földalatti csodáit. Csodáit, mert ha az utcafrontról fogadóépületét látjuk csak, a különböző könyvek és netes források feltárják az érdeklődőknek is a 6 km hosszú barlang brutális méretű Kinizsi pályaudvar nevet viselő termét, továbbá pazar képződményeit.
A szomszédos József-hegyi kilátón ugyan elhelyeztek hulladékgyűjtőt, de kapacitása láthatóan kevésnek bizonyul. Az öntöttvas földmérési alappontját sem kímélő graffitis ocsmányságokról nem is szólva. Igazi kilátást sem ad, magassága, környezetének beépítettsége, valamint a szárba szökő növényzet okán. De ha már a vegetációt említjük: természeti környezetet a hegy kis szegletén találunk csak, a József-hegyi barlang fogadóépülete és a kilátó tőszomszédságában. A lombkoronaszintet fehér akác, dió, nagylevelű hárs, korai juhar, mezei juhar, vadgesztenye, virágos kőris képviseli. A cserjeszinten a vadrózsa és a szeder az úr. A gyepszint kiégett, elsárgult pázsit... a bokrok tövében eldobált fém- és műanyaghulladékkal... A talajszintet csekély mértékű kőzetkibúvás tárja fel. A kilátás viszont szép a városra és a környező hegyekre. De összegezzünk: megérte elzarándokolni.
