Atyai jóbarátom, Ponori Thewrewk Aurél (1921-2014) csillagász-kronológus a Litea könyvesboltban tartott legendás könyvbemutatóin, valamint várkerületi lakásában fogadva, tudománytörténeti köteteit dedikációit mindig „Buda” formában dátumozta. Az iránta érzett tiszteletből egy ideig magam is így tettem, persze tősgyökeres bal partiként „Pest” formában szignózva. Viszont idővel rá kellett döbbennem, hogy Budapest ilyetén használata - Pest szempontjából nézve - korántsem szerencsés, hiszen mindenki a főváros fosztóképzős rövidítésére, jobbik esetben a korábbi NUTS 3, mostani NUTS 2 régiós Pest (vár)megyére, esetleg a Pesti-sík(ság) földrajzi kistájra gondol. A Budapest néven 1873-ban Budával és Óbudával egyesült Pest városára semmiképp. Annak egykori önálló léte mára a múlt homályába veszett.
Pedig öröksége mindennapjaik része. Nem kell másra gondolni, mint a Nagykörút ívét is meghatározó, a Vámház-Múzeum-Károly körutak alkotta „Kiskörút” nyomvonalára. Ez pedig nem a véletlen műve, hanem az egykori Pest középkori városfalának ívét követi, amely a mostani Fővám tértől indulva, az említett útszakaszt átszelve, a Deák Ferenc utcán át a mai Vigadó térnél ért vissza a Duna-parthoz. Sőt mi több, helyenként bérházak udvarán rejtőzködve, de sokszor az utcafrontról is megfigyelhető módon, a 21. században is állnak e falak! Emellett számtalan emléktábla is tudósít ezeknek, illetve masszív bástyáiknak-kapuiknak valamikori ittlétéről. Egykoron tehát ily’ csöppnyi volt a mi Pestünk, amely aztán a városiasodás következtében vált a lassan metropolisszá terebélyesedő Budapest szerves részévé. Településföldrajz és helytörténet - ezúttal a kétrészesre tagolt kalandozás első etapja következik!
Első állomáshelyünk az Astoria. Az aluljárószinten emléktábla jelzi a Hatvani rondella, illetve a Hatvani vagy Egri kapu egykori helyét. Ez volt Pest városfalának keleti kijárata. Nevüket az innen induló országútról nyerték. A 1400-as években épültek, a kaput övező körbástyát, a rondellát még a 18. században, míg a városfal legjelentősebb, egyben utolsó épen álló kapuját 1808-ban bontottak el. Maradványaik a Danubius Hotel Astoria északi homlokzata előtt, a felszín alatt rejtőznek.
A 15. században emelt városfalat az 1700-as években két oldalról házakkal körülépítették. A Múzeum körútról pár lépést befele téve a Ferenczy István utcában, a 28-as szám alatt, az épületek sorából látványosan kiugró, ép falfelülete látható, valamint míves emléktábla szolgál részletekkel történetéről.
A Múzeum körúton az utcafronton a 21-es és a 31-es számú házakon, valamint előbbi udvarán, magán az épen húzódó falon állnak emléktáblák. A belső udvarokba betekintve szinte mindenhol látszanak az erődítés konzervált maradványai. A 21-es számú házba betérve megkapó a hosszan húzódó, monumentális, lőréses védmű.
A
kalandozás második felkeresett kapuja a mai Kecskeméti utca és a Kálvin
tér találkozásánál állt: a Kecskeméti, más néven Szolnoki kapu. Ennek
nyomát a Kálvin tér 1. alatti Hotel Mercure Korona Budapest szálló
Kecskeméti utca felöli sarkán falszakaszt és középkori síremléket
stilizáló emlékhely jelöli, feliratában azonban nem a kapura, hanem
magára a pesti városfalra utalva.
Innen balra, a Bástya utcába fordulva a 17-es számú házon jelzi emléktábla, hogy az épület hátsó traktusában állt a valamikori Pálos bástya. 1738-ban elbontottak ugyan, de egy komolyabb falszakasza, gyilokjárókkal és lőrésekkel, idézem a régies fordulatot, „megmenekedett”.
Valóban, a mellette levő, Bástya utca 3. alatti foghíjteleken a tavaly évben igényesen kialakított Bástya park lezárásaként 50 m hosszan fut a 8,5 m magas, 2 m vastag, konzervált középkori városfal. És tényleg: lőrések tarkítják, sőt fémből-üvegből a gyilokjárót is stilizálták. Sőt mi több, lemélyítve megjelenik az egykori utcaszint, valamint kirajzolódik egy archaikus pinceboltív. A park tájékoztató információs táblája is részletezi mindezeket a tudnivalókat.
Egy hurkot téve, a Királyi Pál utca 13/b alatt landolva nemcsak egy újabb emléktáblát lelünk, de az üvegajtón keresztül újabb falszakasz is feltárul. Ez az ún. „Történelmi városfal bemutatóhely”, ahol meghatározott időszakokban a középkor további ínyencségei tekinthetők meg.
A Kálvin tér irányába visszafordulva, a Múzeum körúttal párhuzamos futó Magyar utca 36-os számú telkére épített modern, 1993-ban emelt házon stilizált oszlop állít az erődítésnek emléket, a kőbe vésett gravírozás pedig arról informál, hogy a pesti városfal konzervált maradványa az épület lépcsőházában található.
Innen folyt. köv. a hamarosan folytatódó kalandozással Pest középkori városfalának ívét érintve, településföldrajzi és helytörténeti érdekességekkel.
