A
múlt heti mecseki, Komlón tartott kiállításavató, továbbá a Bükkben,
Felsőtárkányban abszolvált kiállításlátogatás után a hétvégén a Bakony
sem maradhatott ki. Egész konkrétan a Balaton-felvidék kistáj, a
Káli-medence, az ásványvizéről közismert Kékkút. A népszerű
Theodora-forrás mellett a csöppnyi falunak tűzhányó is dukál. Oldott
ásványi anyagokban gazdag, kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos
folyékony kincse is a vulkáni utóműködés eredménye. A Harasztos azonban
korántsem a legkarakteresebb a környék tűzhányói között... valójában
több kisebb, 200 m tengerszint feletti magasságú erodált domb - külön
elkeresztelve - összefoglalóan viseli a Harasztos, vagy Harasztos-hegy
elnevezést. Már amennyiben egyáltalán feltüntetik, mert több környéket
bemutató tematikus térkép sem szerepelteti, nemhogy külön-külön, de
egyben sem. Tagjai egyazon vulkáni működés során keletkeztek, egy
kitörési központból lávaanyaggal beterítve valamennyit.
Bazaltja
és bazaltufája eredendően igen csekély mennyiségű, ahol
pedig manapság egyáltalán fellelni, ott nehéz eldönteni, hogy
gravitációs tömegmozgás révén, lejtőtörmelékként, vagy útszórás
eredményeképpen került éppen oda. Az
út menti mesterséges feltárásoknál pedig felbukkannak azok a lazább
üledékes kőzetek, amire anno a magmás kőzetek települtek. Elenyésző
volumenüknek a keletkezés és az erózió mellett harmadik oka a
beépítettség, ami elsősorban a hétvégi házak és nyaralók helyenként
igencsak full extrás képében nyilvánul meg. Jelentős az emberi
hatáserősség, és az itteni mezőgazdasági termelés élő példája annak,
hogy a vulkáni működés eredményeképp váltak kedvezővé a talajviszonyok
szőlőtermesztéshez. Szép, ugyanakkor szívbe markoló példája az emberi
jelenlétnek a legmagasabb, 212 m-es csúcs alatt elárvult lakóépület. Ép
állapotban bizonyára a számos kékkúti egyedi tájérték között szerepelne,
de még romjaiban is megkapó. Egyik gerendájába bevésték tulajdonosát és
építésének évszámát: Pap György, 1808. Valamikori udvarából csodás a
kilátás egyrészt a Harasztos lankáira, de a Salföldi bányatavak mögött a
Balaton is kibukkan, valamint keleti irányba plasztikusan kirajzolódik a
Káli-medence lapály-jellege.
