Hazánk egyik legnagyobb tavának, a közigazgatásilag a Bács-Kiskun megyei Dunapatajhoz tartozó Szelidi-tónak leginkább turisztikai szempontból hasznosított része ismert látogatói előtt. Univerzuma azonban a strand és a hétvégi házak világán messze túlterjed. A 652,53 ha-os, országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület, a Szelidi-tó természetvédelmi terület 1976 óta élvez oltalmat. Ebből 80 ha-os vízfelülete a jelen földtörténeti kor, a holocén szülötte: a meanderező Duna egyik lefűződött holtága, tankönyvszerű morotva tó. Hossza 5 km, maximális mélysége 4 m, szélessége 200 m. Megkapó természeti környezetébe az üdülőfalu központjából, a Szittyó térről induló, 2,4 km hosszú, kellemes sétával bejárható 12 állomásos Kékmoszat tanösvény enged bepillantást. Bemutatja a tó keletkezését, vizének sajátosságait, azok élőlényeit, a vízparti területek élővilágát. A tó vize szikes jellegű, erősen lúgos kémhatású, oldott ásványi anyagokban gazdag. Az időről időre jelentkező újabb és újabb környezeti kihívásokra mindig volt megoldás - így maradt meg a környék egyetlen állandó vízborítású morotvájaként. Élőlényeinek fajgazdagsága a névadó mikroszkopikus cianobaktériumokon át, nádasain, halállományán, vízimadarain keresztül a tó környéki énekesmadarakig és az invazív fajokat képviselő, olajfaként aposztrofált keskenylevelű ezüstfáig terjed. A tanösvény legvégül visszavezet a művi környezetbe, az emberek világába. A történelmi múltat megtestesítő szarmata sírokat, középkori erődítést és települést rejtő Vár-dombon át egy jól irányzott időugrással az "antropocén" kor üdülőtelepére.
